Mikor kerültél Őrmezőre, hogyan történt, hogyan kötődsz most ide?

A Cirmos utcában laktak a szüleim, amikor megszülettem. Az általános iskola felső tagozatát is itt, a Piros Iskolában végeztem, mert az apukám az Őrmezei Lakásfenntartó Szövetkezetnél dolgozott, így rajta keresztül is kötődöm Őrmezőhöz. Az iskola után elég hamar elköltöztünk, laktunk több helyen is. Több mint húsz éve jöttünk vissza a férjemmel, a gyerekeim pedig már ide születtek.

Akkor itt is kezdtél el dolgozni?

Nem rögtön itt kezdtem dolgozni, de mindig is ebbe az óvodába szerettem volna kerülni. Amikor bővítették a Neszmélyi úti óvodát, szólt egy volt kolléganőm, hogy lesz hely. Rögtön fel is vettek, úgyhogy 2011 óta dolgozom itt.

Mi fogott meg így Őrmezőben, ami miatt azt mondtad, hogy igazából az egész életed szívesen itt töltenéd?

Szerintem Őrmező még mindig sokkal élhetőbb Budapest számos más részénél. Ha körülnéz az ember, nem is érzi igazán, hogy egy lakótelepen van. Én a Piros Iskolába jártam felső tagozatba, és a gyerekeim is oda járnak. Nagyon szerettem az iskola hangulatát, ráadásul nekünk egy nagyon jó osztályközösségünk volt az Őrmezei Általános Iskolában. Akkoriban a Hajós játszótér még nem így nézett ki, csak pingpongasztalok voltak ott, de a nyári szünetek nagy részét együtt töltöttük. Igazából nem is néztünk máshol lakást, mind a ketten nagyon szeretjük ezt a környéket.

N.: Sokat önkénteskedsz is, vagy legalábbis más módon is bekapcsolódsz Őrmező közösségébe – mit szeretsz ezekben?

Azt, hogy akik eljönnek egy-egy programra, mindig megörülnek, amikor egy ismerős arcot látnak. Az óvoda és az iskola miatt sokan ismernek, hiszen pedagógusként és szülőként is jelen vagyok a közösségben.

Az Őrmezei Általános Iskola alapítványának én vagyok a kuratóriumi elnöke, így ezen keresztül is próbálom segíteni az iskola működését. Hasonló feladatokat vállalok az óvodában is.

Igazából nem vagyok egy magamba forduló, csendben üldögélős típus. Ha vannak programok vagy események, szívesen ott vagyok és segítek, de nem szeretek a középpontban lenni. Inkább a háttérből szervezem és intézem a dolgokat.

N.: És honnan ez az energia? 

Hát, sok-sok kávé működteti a pedagógusokat. Nem is tudom, egyszerűen ilyen típus vagyok: szeretek pezsegni, pörögni. 

N.: És akkor egy bónuszkérdés: mi a kedvenc helyed itt, Őrmezőn, ha van ilyen?

Kedvenc helyem? Nem is tudom. Általában a játszóterek környékén mozgok, de például ott van a Költők parkja. Ott rendszeresen összejönnek az emberek, a gyerekek játszanak, a szülők beszélgetnek, piknikeznek. Szerintem a Költők parkja egy olyan központi hely Őrmezőn, amit nagyon szeretek.